Hírek

Elérhetőségek

Fakidőléssel kapcsolatos LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG MONOR KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

Tisztelt Ingatlantulajdonosok!

Az elmúlt évek tapasztalatai, és statisztikái alapján megállapítható, hogy a központi segélyhívó számra viharkárral - azon belül a fa kidőlés, vagy annak veszélye – kapcsolatos bejelentések száma nőtt.

Ezek a valós vagy vélt veszélyhelyzetek azonban sok esetben megelőzhetőek. Mint az élet számos területén itt is fontos az öngondoskodás és az előrelátás.

Amikor növények, fák ültetésén gondolkodik az ingatlan tulajdonosa, használója célszerű megvizsgálni az alábbiakat:

  • a kiválasztott növény milyen magasra fog nőni,
  • mennyi helyet igényel a koronája, vagy maga a növény,
  • az ültetési hely felett, vagy közvetlen közelében található-e légvezeték,
  • a talaj amibe ültetésre kerül „elbírja-e” a megnőtt fát, tudja-e a gyökerét tartani,
  • az ültetési helytől milyen távol helyezkedik el épület.

Amennyiben a fa, vagy növény megfelelő tömörségű földbe, épülettől és légkábeltől kellő távolságra - a megnőtt ágak azt nem veszélyeztetik – elhelyezhető, és a terebélyesedése sem veszélyeztet semmit, akkor az évek során kisebb ágmetszésekkel biztonságos környezetet teremtünk.

Azonban, ha évek múltán derül ki, hogy az ültetett növényt a talaj nem tudja tartani, vagy olyan mértékű növekedés tapasztalható, mely a későbbiekben veszélyhelyzetet idézhet elő, akkor a megelőzésre kell törekedni, vagyis a növény erőteljes visszametszése, esetleg eltávolítása a megfelelő intézkedés. Ilyen esetekben a veszélyes fák kivágásával foglalkozó cégek megkeresése és megbízása az érintett fa, illetve facsoport eltávolítására a következő lépés, mely cégek megtalálhatók bármely internetes keresőfelületen.

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Monor Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Monor és Dabas Hivatásos Tűzoltóparancsnokság készenléti állománya veszélyes fákkal kapcsolatos veszélyhelyzetek elhárítását csak és kizárólag abban az esetben végzi, ha az érintett fa állapotából adódóan közvetlen élet- és balesetveszélyt okoz.

A tűzoltóság beavatkozása alatt azonban nem mindig értjük az érintett fa fizikális eltávolítását. Abban az esetben, ha a tűzoltóság eszközeivel a fa nem távolítható el, vagy eltávolításával esetlegesen további anyagi károsodást idézne elő, úgy a beavatkozás a terület kordonszalaggal történő lezárásával, illetve a tulajdonosnak a fa eltávolítására vonatkozó kötelezettségének figyelemfelhívásával zárul.

A meteorológiai szolgálat általi előrejelzések pontos adatokat szolgáltatnak a várható viharok megérkezéséről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek ezek az időjárási események, ezért fontos az előre látás, és a korai intézkedések megtétele, hogy a szél sebességből adódó káresemények elkerülhetőek legyenek.

 

A szél sebességén a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s- ban, illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg. Az alábbi táblázatban találhatók az egyes szélsebesség-kategóriák, amit a meteorológiai szövegekben alkalmazni szoktak.

k

A szélsebesség aktuális értékét nagymértékben a lokális tényezők határozzák meg. A szélsebesség a makroléptékű tényezőkön kívül a domborzattól, a felszínborítottságtól és az adott hely környezetében levő egyéb akadályoktól (épületek, fák, fasorok stb.) függ.

Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak, de a fentiek miatt lokálisan ettől jelentősen eltérő értékek is megfigyelhetőek. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók.

 

Hazánkban országos átlagban évente 122 szeles nap fordul elő (vagyis amikor a szél legerősebb lökésének sebessége eléri vagy meghaladja a 10 m/s-t), és ezek közül 35 nap viharos (vagyis ennyi alkalommal nagyobb a széllökés 15 m/s-nál is). (Forrás: https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/szel/ )

A 73 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat:

  • Szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,
  • Súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
  • Könnyű épületeket dönthet össze,
  • Közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,
  • Fákat törhet ki.

 

Üdvözlettel:

Gere Imre tű. ezredes tűzoltósági tanácsos kirendeltség-vezető