Településtörténet

1275-ben kelt az a latin nyelven írt, az Országos Levéltárban őrzött, oklevél amelyben először szerepel községünk neve, mint Pang falu, amely határral rendelkező település volt ekkoriban. Egyik birtokosa Omode fia István, a birtok további birtokosai azok a Pándi (Pand-i, Pánd-i) nevű családok voltak melyek Taksony fejedelem ideje óta itt éltek ,és még ezt követően évszázadokig. Ez az oklevél 1275-ben a váci káptalan előtt készült a Bichkei családok birtokperében, és a következő sorokban jegyzi meg a községet:……” és azon átmenve egy úthoz, melynek mindkét oldalán van határjel s az úton határjelek  között egy nagy Harastfeugh nevű völgyhöz s azon keresztül a Harasthfeu nevű föld mellett  van három határjel, azután  Pang falu felé halad s Omode fia, István főldjét érinti s ott végződik…” Erről az oklevélről készült másolat, a magyar fordítással együtt, megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban. Az első említést követően szinte napjainkig folyamatos községünk lakottsága. Lakosai a falut csak Buda visszafoglalásáért folytatott harcok alatt hagyták itt néhány évre (1686 – 1693), majd visszatelepülve folyamatosan itt élnek.

A település névadója egy besenyő származású férfi. Taksony fejedelem besenyő származású felesége révén a betelepülő sógorai közül a Pánd nevű családfő kapta a mai Pánd területét és róla kapta a község nevét. Pánd jelentése: Örs.

A X – XI. században épült fel Pánd első, 1776-ig álló temploma. A ceglédi prédikátorok által terjesztett reformált hitet követve vált a község lakosságának jelentős része református hitvallásúvá.

Az 1776-ban lebontott templom helyén Jung József építész és Hacker József ácsmester tervei alapján -1777 április 1-én Pozsonyban kelt építési engedély alapján – 1779 szeptember 7-én elkezdenek felépíteni egy új templomot, aminek szentelése 1781 szeptember 2-án történt meg. A pándi református templom műemlék, azon belül is érdekességét az adja, hogy még a ’’ Türelmi Rendelet ’’ előtt, Mária Terézia engedélyezi az építését.  Egy feltöltött dombra épül, az akkori községen áthaladó főútvonalra nyíló ajtóval.

 A templom kertjében Emlékpark található, amelyet 2008 július 12-én avattak fel. Itt található(k) a Trianon-emlékmű, a templom megépítése érdekében az első  lépéseket megtevő Szilassy család egyes tagjainak sír- és Benedek Béla lelkipásztor nyughelye, helyi kopjafák.

 Egy 1451. június 20-án, Vácon kelt oklevél azt bizonyítja, hogy a váci püspök átengedi Pánd birtokot Szilassy Györgynek és Ágotának. A Szilassy család ettől kezdve 5 évszázadon át  községünk birtokosai, bizonyos időszakokban csak részben birtokolta a községet. A família egyik prominens tagja Szilassy József , jeles gazda, kertész és gyümölcstermesztő hírében állt. Az európai hírű angolkert 1806 és 1815 között jött létre. Kastélyuk  a falu központi részén épült fel a XVIII. században, amit 1907-ben lebontottak. Helyén  8 tantermes Általános Iskola-t építettek. 1912-től folyik itt az oktatás, első igazgatója Péczely Ferenc volt.

A település a XVIII. században élte fénykorát. A nagyszámú iparosság felvirágoztatta a falut, emellett a gazdaságban jelentősen nőtt a föld szerepe.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc toborzása alkalmával Pánd lakosai közül többen is katonának álltak. A tápióbicskei csata után a községben sebesülteket ápoltak. A szabadságharc leverését követően 1849 szeptemberétől novemberig Szilassy György, Pest vármegye egykori alispánja rejtegette pándi kúriájában  Czetz Jánost, Bem József vezérkari főnökét, honvédtábornokot.

1902-ben épült föl a községháza- mai Polgármesteri Hivatal -épülete.

Az I. világháborúba  a település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra. A hadbavonultak közül 92-en hősi halált haltak.

Pánd I. világháborús emlékművét húsz évvel a Nagy Háború befejezését követően, 1938. október 23-án, vasárnap avatták fel. Talapzatán , egy bronztáblán tüntették fel a hősi halált halt pándi katonák nevét. Sajnos ismeretlen okból csak 84 név került fel a táblára.

 A II. világháború hősi halottai külön bronztáblát kaptak. Ezen a táblán 44 név szerepel.

Az Emlékmű a község központjában, a templom és az általános iskola mellett található Szoborkertben áll. Alkotója a falu szülöttje, Pándi Kiss János szobrászművész. A szobor érdekessége, hogy a két alak az alkotó családtagjait ábrázolja. Az édesanyjától búcsúzkodó katona Pándi Kiss János édesapja, aki a helyi szájhagyomány szerint első elesett katonája volt Pándnak, a nőalak pedig az alkotó nagymamája.

1944. november 12-én, a délelőtti órákban érkeztek meg a községbe az első szovjet katonák Cegléd és Pilis felöl. A front gyors ütemben áthaladt a falun, csupán néhány ágyú lövedék csapódott be, amelyek két szovjet katona halálát okozták.  A település felszabadulása után repülőteret alakítottak ki Pánd északi részén, amely 1945 áprilisáig működött.

Községi Óvoda 1969-ben épült, akkor még 2 csoport részére. A gyermeklétszám emelkedésével 1989-ben bővítésre került egy csoporttal és a hozzátartozó szükséges helyiségekkel, 1990. augusztus 20-án kerül átadásra.

1977. március 31-én adták át a Művelődési Házat és Könyvtárat. Színházterme 180 férőhelyes. Kisebb termei a település közösségi életének, klubtalálkozóinak adnak otthont. A könyvtár 16 800 kötetet és számos folyóiratot tartalmazó állománnyal, internet használattal áll a lakosok rendelkezésére. Itt kapott helyet Pándi Kiss János állandó kiállítása, melyet 1982. augusztus 20-án nyitottak meg.

2004. december 1-én átadták az Egészségügyi Központot, ahol megkezdte működését a háziorvos, a fogorvos és a védőnői szolgálat.

 2012. március 15-én 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak, 2012. október 23-án 1956 emlékére kopjafákat avattak a Szoborkertben..